SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT
MARY
POPPINS ÓVODA
köznevelési
intézmény
SZERVEZETI
ÉS MŰKÖDÉSI
SZABÁLYZAT
Készítette: MARY
POPPINS ÓVODAI ALAPÍTVÁNY
fenntartó
Kerner-Bodócsi
Annamária
óvodavezető
Átdolgozásra
került a
a
nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló
229/2012. (VIII.
28.) Kormányrendelet,
a
nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési
intézmények névhasználatáról 20/2012.
(VIII. 31.) EMMI rendelet
alapján
2012.11.22.
A Közoktatásról szóló
többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 40. §.-ának (2)
bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a MARY POPPINS
ÓVODA nevelőtestülete az alábbi Szervezeti és Működési
Szabályzatot (a továbbiakban SZMSZ) fogadta el.
I.
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A Szervezeti és Működési Szabályzat célja
Meghatározza a Mary Poppins Óvoda, mint köznevelési intézmény
szervezeti felépítését, az intézményi működés belső
rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó
megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket
jogszabály nem utal más hatáskörbe.
Célja az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a
zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése,
a szülők, gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése,
az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása.
Az SZMSZ hatálya
Az SZMSZ hatálya kiterjed az intézmény valamennyi
közalkalmazottjára, az óvodába járó gyermekek és szülők
közösségére. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseket azok az
óvodában tartózkodó személyek is kötelesek megtartani, akik az
intézménnyel kapcsolatba kerülnek
3. Az
SZMSZ hatálybalépése
Az SZMSZ-t módosításra került 2012 szeptemberében, az új
köznevelési törvény szellemében.
a
nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló
229/2012. (VIII.
28.) Kormányrendelet,
a
nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési
intézmények névhasználatáról 20/2012.
(VIII. 31.) EMMI rendelet,
A
nevelési-oktatási intézmények működéséről és a
köznevelési intézmények névhasználatáról 20/2012. (VIII.
31.) EMMI rendelet
A
nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek
megfelelő óvodai munka
Országos
Óvodai Nevelési Alapprogram változásai
Felkészülés
az iskolaérettségi vizsgálatra. Óvoda-iskola átmenet
A
„három éves kortól kötelező óvoda” helyes értelmezése a
gyakorlatban
Az
óvodai csoportok minimális, maximális és átlaglétszáma
A
dajka, az óvodatitkár és a pedagógiai asszisztens szerepe az
óvodában
Az
óvodai dokumentációk kötelező átdolgozása az Nkt.-nek és a
végrehajtási rendeleteknek megfelelően
Közoktatási
törvény 1993/79 közoktatásról szóló törvény
Nemzeti
Köznevelés 2011/109
2012/
szeptemberi nevelési oktatási intézményekről szóló
törvény
20/2012
VIII.31 EMI rendelet
4. Az
SZMSZ személyi hatálya
Az óvodába járó gyermekek közössége
A gyermekek szülei, törvényes képviselői
A nevelőtestület
Az óvoda minden közalkalmazottja
II. ÁLTALÁNOS RÉSZ
1.
Az óvoda intézmény
Neve: Mary
Poppins Óvoda
Székhelye: 2000.Szentendre,Hold
u.3/b
Fenntartó
számlaszáma: 101038745174660001000000
adószáma:
18704455-1-13
2.
Az óvoda fenntartója
Fenntartója
és felügyeleti szerve: Mary Poppins Óvodai Alapítvány
Címe:
2000.Szentendre,Hold u.3/b
Alapító
okiratának kelte: Budapest 2012.december
Működési
területe: Szentendre és vonzáskörzete
Maximális
gyermeklétszám: 30 fő + 20%+10% ha a fenntartó így rendelkezik
Az
óvoda jogállása
Részben
önálló költségvetési szerv. Az éves költségvetést a
fenntartó hagyja jóvá. Az előirányzatok feletti rendelkezési
jogosultság szempontjából részjogkörrel rendelkezik. Az
intézmény gazdálkodásának operatív feladatkörét a fenntartó
határozza meg.
Az
óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig
nevelő intézmény
Az
óvoda fenntartója
(Mary Poppins Óvodai Alapítvány) végzi
a
normatíva igénylést, amit az óvoda részére az utalást követő
15 napon belül átutal, hogy az óvoda zökkenőmentesen
üzemelhessen.
Az
intézmény (Mary
Poppins Óvoda) végzi
a
szolgáltatást, gyermekek nevelését, iskolára való
felkészítését,megállapítja az iskolaérettséget
alkalmazza
az óvónőket, pedagógiát segítő kollégákat, számukra bért
és járulékot fizet
szerződéseket
köt a munkavégzőkkel
pénzeszközöket
kezeli
bevallásokat
megküldi a hatósági szervek felé
gazdálkodik
pénzügyi
forgalmat bonyolít
folyamatos
kapcsolatban áll a fenntartóval
minden
döntéséről azonnal értesíti, együttműködik vele
4.
Az óvoda alapfeladata
Az
óvoda alapfeladata az alapító okiratban meghatározott óvodai
nevelés, amely a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai
életet magában foglaló tevékenységek keretében folyik. Az óvoda
a gyermek hároméves korától ellátja a gyermek napközbeni
ellátásával összefüggő feladatokat is
Az
óvodai nevelőmunka az óvodai nevelés országos alapprogramjára
épülő – a nevelőtestület által elfogadott– óvodai nevelési
program alapján folyik.
5.
Az alaptevékenységre vonatkozó jogszabályok
a
Közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. többször módosított
törvény
az
Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló,
módosított 137/1996.
(VIII.
28) kormányrendelet
a
Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
1997. évi XXXI. törvény
a
Nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló, többször
módosított 11/1994. (VI.
8.)
MKM-rendelet
A
működésre vonatkozó egyéb jogszabályok, különösen:
a
Közoktatásról szóló 1993.évi LXXIX. többször módosított
törvény végrehajtására kiadott, többször módosított
20/1997. (II.13.) kormányrendelet
a
Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.
törvény
a
Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.
törvény végrehajtására kiadott 138/1992. (X. 8.)
kormányrendelet
a
Közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről
szóló 3/2002. (II. 15.)
OM-rendelet
2/2005.
(III. 1.) OM rendelet 1. számú melléklete a Sajátos nevelési
igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve
a
nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló
229/2012. (VIII.
28.) Kormányrendelet
a
nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési
intézmények névhasználatáról 20/2012.
(VIII. 31.) EMMI rendelet,
A nemzeti
köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvénynek megfelelő
óvodai munka
6.
Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata
Lenyomata:
Körbélyegző:
Mary Poppins Óvoda
2000.Szentendre,Hold
u.3/b
adószám:18704455-1-13
Lenyomata:
Az
óvoda bélyegzőiről nyilvántartást kell vezetni, a bélyegzőket
zárt helyen kell tartani.
7.
Hivatalos bélyegzők nyilvántartása
Azokról a
bélyegzőkről, amelyeken a Magyar Köztársaság címere van,
továbbá azokról, amelyekre nézve az intézményvezető elrendeli,
nyilvántartást kell vezetni.
A
bélyegző nyilvántartásának tartalmazni kell:
a
bélyegző lenyomatát;
a
bélyegzőt használók megnevezését; Kerner-Bodócsi
Annamária
a
bélyegzőért felelős személy nevét; Kerner-Bodócsi Annamária
megjegyzéseket
(visszaadás, elvesztés, stb.)
Hivatalos
bélyegzőt csak a legszükségesebb darabszámban szabad
használatban tartani.
A
tönkrement, elavult, változás miatt megszűnt bélyegzőt az
óvodavezető ellenőrzése mellett meg kell semmisíteni.
A
megsemmisítés előtt a bélyegzőről lenyomatot kell készíteni,
s arról jegyzőkönyvet kell felvenni.
A
bélyegző elvesztéséről jegyzőkönyvet kell felvenni, és erről
az óvodavezetőnek közleményt kell megjelentetnie.
III. AZ ÓVODA SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
1.
Vezető beosztások
óvodavezető
2.
Az óvoda alkalmazotti közösségét valamennyi pedagógus alkotja.
3.
Az óvoda nevelőtestületét az óvodapedagógusok alkotják.
Szülői
munkaközösség
IV.
A MŰKÖDÉS RENDJE
1.
A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetők benntartózkodása
1.
1.
Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész
éven át folyamatosan működik.
1.
2.
Üzemeltetése a fenntartó által meghatározott nyári zárva
tartás alatt szünetel. Ilyenkor történik az óvoda szükség
szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás.
1.
3.
A zárva tartás ideje alatt hetente egy alkalommal az óvodavezetőnek
ügyeletet kell tartani.
1.
4.
A nyitvatartási idő napi 9 óra: regge7.30 órától 17.30. óráig.
1.
5.
Az óvodát reggel a munkarend szerint 7.30 órára érkező dajka
nyitja. A bejárati ajtó 9 óráig nyitva van, ezt követően a
gyermekek napirendjéhez igazítva zárva kell tartani, A csengetésre
a dajka nyit ajtót, aki a külső látogatót a vezetői irodába
kíséri. Az óvoda nyitásakor és zárásakor a munkarendjének
megfelelően dolgozó dajka a munkaköri leírásban meghatározott
kulcshasználati rend szerint jár el.
1.
6.
A hivatalos ügyek intézése az óvodavezető irodájában történik.
1.
7.
Rendezvények esetén a nyitvatartási időtől való eltérést az
óvoda vezetője engedélyezi.
V.
BELSŐ ELLENŐRZÉS
1.
Az belső ellenőrzés célja, típusai és fő területei
1.
1. A belső ellenőrzés célja
A
belső ellenőrzés ténymegállapító és értékelő tevékenység.
Célja,
hogy:
biztosítsa
az intézmény felelős vezetői számára a megfelelő mennyiségű
és minőségű információt az intézményben folyó oktató és
nevelőmunka tartalmáról és annak színvonaláról,
jelezze
az óvodapedagógusok és egyéb közalkalmazottak, valamint a
vezetők számára a pedagógiai, gazdasági és jogi
követelményektől való eltérést, tárja fel a
szabálytalanságokat, hiányosságokat, mulasztásokat,
segítse
a vezetői irányítást,
megszilárdítsa
a belső rendet és fegyelmet,
vizsgálja
az intézményi vagyon védelmét,
segítse
az éves működési terv prioritásainak meghatározását.
.
1.
2. A belső ellenőrzés fő területei
Kiemelkedő
feladatok:
a
nevelési program nevelési feladatinak végrehajtása, a célok
megvalósulásának ellenőrzése,
a
nevelési év munkatervi feladatainak megvalósulása, az
óvodapedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységének ellenőrzése,
értékelése
a
nevelőmunka tartalmának és színvonalának viszonyítása a
jogszabályi követelményekhez,
a
gyermekek tevékenységének mérése, értékelése,
a
csoport dokumentációs tevékenységének ellenőrzése.
A
gazdálkodási tevékenység területének ellenőrzése:
állóeszköz
gazdálkodás: kihasználtság, szabad kapacitás vizsgálata,
létszám
és bérgazdálkodás,
készlet
és energiagazdálkodás,
vagyonvédelem
során a vagyontárgyak tárolásának, óvásának, felelősségi
körök kialakításának vizsgálata.
2.
A belső ellenőrzés rendszere
2.
1. A vezetői ellenőrzés
A
vezetői ellenőrzés az irányító tevékenység szerves része. A
vezetői ellenőrzés az intézmény hierarchikus felépítésének
megfelelően megosztottan történik. Az óvodavezető
ellenőrzéseinek le kell fednie a teljes intézményi működést.
3.
A belső ellenőrzés feladatai
3.
1. Vezetői ellenőrzések feladatai
Ellenőrzési
területük kiterjed:
az
óvodai dokumentumokban foglaltak betartására,
a
nyilvántartások, az adminisztráció pontos vezetésére,
a
határidők pontos betartására,
a
csoportnapló, személyiségnapló pontos vezetésére,
a
gyermekek tevékenységének ellenőrzésére,
a
kötelező órán kívüli tevékenységre,
a
gyermek és ifjúságvédelmi munkára,
az
óvodapedagógusok és más közalkalmazottak munkafegyelmére,
minőségirányítási
munkára.
SZMK
együttműködés területeire
4.
A belső ellenőrzés előkészítése valamint az ellenőrzés
dokumentálása esetén a Minőségirányítási Program Belső
ellenőrzés folyamatszabályozásáról szóló eljárásrend
szerint kell eljárni.
VI.
BELÉPÉS ÉS BENNTARTÓZKDÁS AZOK RÉSZÉRE, AKIK NEM ÁLLNAK
JOGVISZONYBAN AZ ÓVODÁVAL
1.
A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával
jogviszonyban nem álló személyek a csengetésre ajtót nyitó
óvodai dolgozónak jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az
óvodában. Ezt követően az óvodavezetőhöz irányítják.
2.
A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos
látogatás az óvodavezetővel egyeztetett időpontban történik
3.
Az
óvodai csoport és a foglalkozások látogatását külső személyek
részére az óvodavezető engedélyezi indokolt esetben.
VII.
A VEZETŐK KÖZÖTTI FELADAT MEGOSZTÁS, A VEZETŐK ÉS A SZERVEZETI
EGYSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS RENDJE, A BELSŐ KAPCSOLATTARTÁS
RENDJE, FORMÁJA
1.
Vezetők közötti feladatmegosztás
1.
1. Óvodavezető:
az óvoda egyszemélyi felelős vezetője.
Az
óvodavezető felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét
a közoktatásról szóló törvény 54. §-a állapítja meg.
a)
Az óvodavezető felelős
az
óvoda szakszerű és törvényes működéséért,
a
takarékos gazdálkodásért,
a
pedagógiai munkáért,
az
óvoda ellenőrzési, mérési, értékelési és minőségirányítási
programjának működéséért,
gyermekvédelmi
feladatok megszervezéséért,
a
nevelőmunka biztonságos feltételeinek megteremtéséért,
a
gyermekbalesetek megelőzéséért,
a
gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának
megszervezéséért,
a
középtávú pedagógus-továbbképzési program és az éves
beiskolázási terv elkészítéséért, a továbbképzéssel
kapcsolatos feladatok végrehajtásáért,
a
közoktatási információs rendszerrel kapcsolatos tájékoztatási
feladatokért, az
óvoda
ügyintézésének, irat- és adatkezelésének, adattovábbításának
szabályosságáért,
a
munka- és balesetvédelmi, valamint tűzvédelmi előírások
betartásáért,
az
óvoda költségvetésében meghatározott előirányzatok
felhasználásának szük-
ségességéért,
az igénybe vett szolgáltatás mértékéért az elvárható
takarékosság mellett,
a
nemdohányzók védelmére előírt feltételek biztosításáért,
b)
gyakorolja
a munkáltatói jogkört;
c)
dönt
az óvoda működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet
jogszabály vagy kollektív szerződés nem utal más hatáskörébe;
d)
képviseli
az intézményt;
e)
az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire
vonatkozó kérdések tekintetében a jogszabályban előírt
egyeztetéseket
lefolytatja;
f)
feladatkörébe tartozik
különösen:
a
nevelőtestület vezetése,
a
nevelőmunka irányítása és ellenőrzése,
a
nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése,
végrehajtásuk meg
szervezése
és ellenőrzése,
a
minőségfejlesztési rendszer kiépítése és működtetése,
az
óvoda működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek
biztosítása, a
pénzügyi-gazdasági
feladatokban megállapodásban rögzített munkamegosztás szerinti
közreműködés,
az
óvoda szülői munkaközösséggel, munkavállalói
érdek-képviseleti szervekkel, közalkalmazotti megbízottal szülői
szervezetekkel való együttműködés,
a
nemzeti és óvodai ünnepek méltó megszervezése,
a
gyermekvédelmi munka irányítása,
a
gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység
irányítása,
a
gyermek fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás szervezése,
a
gyermekek felügyeletének megszervezése a nevelés nélküli
munkanapokon,
ha
a szülők azt igénylik.
a
szülők írásbeli nyilatkozatának beszerzése minden olyan
döntéshez, amelyből
a
szülőre fizetési kötelezettség hárul,
az
óvodai jelentkezés idejének és módjának fenntartóval
egyeztetése, nyilvánosságra hozatala 30
nappal a beiratkozási határidő előtt, a fenntartó
tájékoztatása az óvodába felvett
gyermekek
létszámáról a vezetett dokumentáció alapján
a
tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével
kapcsolatos óvodai szakvélemények kiadása, jogszabály szerinti
javaslatok megtétele,
a
szülők értesítése az óvoda nyári zárva tartásáról, a
nevelés nélküli munkanapokról, a felvétellel, átvétellel, az
óvodai elhelyezés megszűnésével kapcsolatos döntésekről, az
igazolatlan mulasztás következményeiről, a nyilvántartásból
való törlésről, továbbá minden olyan intézkedésről, amire
az értesítést jogszabály előírja;
g)
kizárólagos jogkörébe tartozik:
a
kötelezettségvállalás és az utalványozás
a
kiadmányozás (aláírás),
a
cégszerű aláírás a vezető helyettessel együtt
a
fenntartó előtti képviselet;
h)
közvetlenül irányítja az óvodavezető-helyettest, az
óvodatitkárt, a dajkákat és a nevelőtestületet
2.
A helyettesítés rendje
2.
1.
Az óvodavezetőt akadályoztatása esetén megbízással az
óvodapedagógus helyettesíti.
Intézkedési
jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának
megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre
terjed ki.
3.
A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás
3.
1.
Az óvoda nevelői közti rendszeres szakmai kapcsolattartás a
munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleten, illetve
a rendkívüli nevelőtestületi és munkatársi értekezleten
valósul meg.
3.
2.
Nevelőtestületi értekezletet kell tartani:
a
nevelési program és módosítása elfogadására
a
szervezeti és működési szabályzat, valamint módosítása
elfogadására,
a
nevelési év előkészítésére, a munkaterv elfogadására,
az
óvoda éves munkájának értékelésére, egyéb átfogó
elemzések, értékelések,
beszámolók
elfogadására,
a
nevelőtestület képviseletében eljáró óvodapedagógus
kiválasztására,
a
házirend elfogadására,
a
pedagógus-továbbképzési terv elfogadására,
az
óvodavezetői pályáztatáshoz készített vezetési programmal
összefüggő szakmai
vélemény
kialakítására,
a
nevelőtestület véleményének kikérésére a vezető helyettes
megbízása, illetve
a
megbízás visszavonása előtt, az óvodapedagógusok külön
megbízása előtt,
a
nevelési tanácsadó vagy a szakértői és rehabilitációs
bizottság megkeresésére
a
hetedik évet betöltött gyermek újabb nevelési évének
megkezdéséhez szükséges egyetértés megadására,
a
jogszabályban meghatározott esetekben.
3.
3. Rendkívüli
nevelőtestületi értekezletet kell tartani, ha
az
óvodavezető összehívja
a
nevelőtestület egyharmada kéri,
a
szülői munkaközösség kezdeményezésére, ha a kezdeményezést
a nevelőtestület elfogadta. 7 fő feletti szülő kérése esetén,
a gyermekek nagyobb csoportját érintő ügyekben.
3.
4.
Az alkalmazotti értekezlet biztosítja a szakmai munkát végző
óvodapedagógusok valamint a nevelő-fejlesztő munkát közvetlenül
segítő dajkák együttműködését.
3.
5.
Alkalmazotti értekezletet kell tartani:
a
közoktatásról szóló törvényben meghatározott fenntartói
döntések előzetes véleményezésére, amelyek az óvoda
megszüntetésével, átszervezésével, feladatának
megváltoztatásával, nevének megállapításával,
költségvetésének meghatározásával és módosításával,
vezetői megbízással kapcsolatosak, továbbá
az
óvodai minőségirányítási program elfogadására és
működtetésére.
3.
6.
A dajkák munkaértekezleteit az óvodavezető hívja össze az éves
munkaterv szerint.
3.
7.
A nevelőtestületi és az alkalmazotti közösség értekezletét az
óvodavezető hívja össze az intézményvezetői pályázattal
kapcsolatos értekezletek kivételével.
3.
8.
Az óvodai szintű szülői munkaközösség vezetőjével
kapcsolattartás: az óvoda vezetője tartja a kapcsolatot az óvoda,
és az óvodai szülői munkaközösség éves terve alapján.
4.
A szülőkkel való kapcsolattartás formája
4.
1.
A szülőnek egyben joga és kötelessége is az óvodával, az
óvodapedagógusokkal való együttműködés és kapcsolattartás a
közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 13. §-a,
valamint a 14. § (1) és (2) bekezdése alapján.
A
csoportszintű ügyekben a csoport szülőinek képviselőivel az
óvodapedagógusok tartanak kapcsolatot a Szülői Munkaközösség
éves munkaterve alapján.
4.
2.
A szülői munkaközösség vezetőjét meg kell hívni a
nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak
tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda
szervezeti és működési szabályzata a szülői munkaközösség
részére véleményezési és egyetértési jogot biztosított. A
meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal
korábbi átadásával történhet.
A
szülői munkaközösség véleményét ki kell kérni:
a
nevelési év rendjének, munkatervének elfogadásakor
az
óvodavezetői pályázat elbírálásában
a
Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor
A
szülői munkaközösség egyetértését be kell szerezni:
az
óvoda adatkezelési szabályzatának elfogadásakor a gyermekek
adatainak kezelése és ezek továbbításának szabályozása
tekintetében
az
óvodai nevelési program és módosításának elfogadásakor
a
házirend elfogadásakor
a
szülői értekezletek témaköreinek meghatározásakor
a
gyermekek meghatározott csoportját érintő döntések meghozatala
előtt
az
óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításához.
4.
3.
Az óvodapedagógusok a gyermekek szüleit szükség szerint
tájékoztatják gyermekük fejlődéséről a szülők által
egyeztetett fogadó óra keretében.
4.
4.
Ha a szülői munkaközösség a gyermekek nagyobb csoportját érintő
kérdésben tájékozódni kíván, a kérést az óvodavezetőhöz
kell címezni. A tájékoztatás megállapodás szerint történhet
szóban vagy írásban. a szóbeli tájékoztatásról emlékeztető
készül, amelynek egy példányát át kell adni a szülői
munkaközösség képviselőjének. A szülői munkaközösség
képviselője tanácskozási joggal vesz részt a gyermekek nagyobb
csoportját érintő ügyek nevelőtestületi vagy egyéb fórumon
történő tárgyalásnál. A meghívásról az óvodavezetőnek kell
gondoskodnia. A gyermekek nagyobb csoportját a házirend határozza
meg, 7 fő feletti létszámban.
Ha
a szülői munkaközösség a gyermeki jogok érvényesülésének és
a pedagógiai munka eredményességének figyelemmel kísérése
során megállapításokat tesz, az óvodavezető gondoskodik arról,
hogy azt a nevelőtestület a szülői munkaközösség
képviselőjének részvételével megtárgyalja. Erről
jegyzőkönyvet kell vezetni.
Az
óvodai felvétel, óvodai jogviszony létesítése
A
fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az erről való döntés
és a jogorvoslat benyújtásának határidejéről
közleményt
vagy hirdetményt tesz közzé. Az óvodánkba a beiratkozás
folyamatos.
(1)
Az
óvodai beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek
személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére
kiállított
személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt,
továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló
hatósági igazolványát.
(2)
Az
óvoda vezetője az óvodai felvételi, átvételi kérelem
elbírálásáról, a döntést megalapozó indokolással, a
fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással értesíti a szülőt,
továbbá az óvodai nevelésre kötelezett gyermek
felvétele,
átvétele esetén indokolás nélkül értesíti az előző óvoda
vezetőjét is.
(3)
Az
óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja.
Ha
a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó
óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata. Az óvoda
törli az óvodába felvettek nyilvántartásából azt a gyermeket,
akinek óvodai
jogviszonya
megszűnt.
A
tankötelezettség megállapítása
A
tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába
lépéshez szükséges fejlettségének
megléte,
annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges
fejlettségének jellemzőit az Óvodai
nevelés
országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet
határozza meg.
Az
óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek
fejlettségével
kapcsolatban, amennyiben a gyermek elérte az iskolába lépéshez
szükséges fejlettséget, ezt igazolja,
dönt
a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai
nevelésben való további részvételéről,
szakértői
bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez
szükséges fejlettségének
megállapítása
céljából, ha
a
gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen
nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről
szóló óvodai dokumentumok alapján,
a
gyermek nem járt óvodába,
a
szülő nem ért egyet a kiállított óvodai igazolással vagy
döntéssel, vagy
szakértői
bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez
szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak
eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét
betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben.
A
gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének
megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet
szakértői
bizottsági vizsgálatot.
23.
Az óvodás gyermek fejlődésének figyelemmel kísérésével
kapcsolatos szabályok
Az
óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon
követi és írásban rögzíti. Az
óvodás
gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell.
Ha
a gyermeket nevelő óvodapedagógus a gyermek iskolába lépéshez
szükséges fejlettségének elérése érdekében indokoltnak
tartja, az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt az Nkt. 72. §
(1) bekezdés a) pontjában foglalt kötelességekről, továbbá a
kötelességek nem megfelelő teljesítéséből eredő
következményekről,
valamint
az Nkt. 72. § (4) bekezdésében foglalt jogokról.
Készült:
2012. szeptember 4. 20:50 Hatályos: 2012.9.1.–2012.12.31.
OptiJus
© Opten Kft. – 26. – 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
Amennyiben
a szülő az óvoda döntésében foglaltaknak önként nem tesz
eleget, az óvoda vezetője az Nkt. 72. § (1) bekezdés a)
pontjában, valamint bekezdésében foglaltak alapján a szülői
egyet nem értést alátámasztó nyilatkozat megküldésével
értesíti a gyermek lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt.
)
Az óvoda a gyermek
értelmi, beszéd-, hallás-,látás-, mozgásfejlődésének
eredményét – szükség
szerint,
de legalább félévenként – rögzíti. Rögzíteni kell a
gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat,
javaslatokat.
VIII.
KÜLSŐ KAPCSOLATOK
1.
Az óvoda kapcsolatot tart azokkal az intézményekkel, amelyek az
óvodába lépés előtt, az óvodai élet alatt, és az óvodai élet
után meghatározó szerepet töltenek be a gyermek életében. (Házi
Gyermekorvosi Szolgálat, Szakszolgálati intézmények, Családsegítő
és Gyermekjóléti Szolgálat.)
2.
Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai
szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel, a
gyermekek fejlesztésének, iskolára alkalmasságának elbírálása
érdekében.
3.
A folyamatos kapcsolattartást a gyermekjóléti szolgálattal
vezetői szinten az óvodavezető gondozza.
4.
A Házi Gyermekorvosi Szolgálattal való kapcsolattarás az
óvodavezető feladata az éves munkaterv szerint.
5.
Az óvodát a szakmai szervezetekben és a fenntartó előtt az
óvodavezető képviseli az éves munkatervben.
IX.
AZ ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE,
A
HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL
KAPCSOLATOS
FELADATOK
1.
A gyermekek műsorral ünnepelnek a következő ünnepélyek
alkalmával:
Karácsony
Anyák
napja
Évzáró
(ballagás)
Az
ünnepségek nyilvánosak. Ezekre a szülők kapnak meghívást, akik
más vendéget is hozhatnak.
2.
A gyermeki élet hagyományos ünnepei az óvodában:
farsang
húsvét
gyermeknap
Mikulás-nap
Megünneplésüket
az éves munkaterv tartalmazza.
Csoporton
belül közös megemlékezés történik a gyermekek név- és
születésnapjáról.
3.
Népi hagyományok ápolása körében történik a
jeles
napokhoz kapcsolódó szokások megismertetése,
népi
kézművestechnikával való ismerkedés,
szüreti
bál.
4.
Tevékenységekkel kapcsolatos kirándulások, séták, mozi- és
színházlátogatás szervezése a munkaterv szerint történik.
Nemzeti
ünnepeinkről megemlékezés: a gyermekek életkori sajátosságainak
szintjén.
ELEKTRONIKUS
ÚTON ELŐÁLLÍTOTT PAPÍRALAPÚ NYOMTATVÁNYOK HITELESÍTÉSI
RENDJE
Az
intézményvezető minden olyan iratot, melyet elektronikusan állít
elő, köteles kiprintelni, és iktatni. A megfelelő szervek részére
hozzáférhetővé tenni.
Kezelési
rendje: Minden kolléga számára hozzáférhetőséget biztosítani.
Tárolása az óvodán kívül, az irattárban.
az
intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és
hatásköröket, munkaköri leírásmintákat,
külön, a törzslapoknál tároljuk. Hozzáférhetőséget
biztosítva, mind a hatósági szerveknek, mind a kollégáknak.
Tárolása, az óvodán kívül, az irattárban
X.
A RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI
FELÜGYELET,
ÉS ELLÁTÁS RENDJE
1.
Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi
gondozását a gyermekorvos és védőnő látja el.
2.
A gyermekorvos valamint a védőnő munkaterv szerint látogatja az
óvodát.
Az
óvodavezető feladatai az egészségügyi ellátás keretén belül:
biztosítja
az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit,
gondoskodik
a szükséges óvónői felügyeletről és
szükség
szerint a gyermekek szakvizsgálatokra történő előkészítéséről.
3.
Ha a gyermek, betegségre gyanús, vagy beteg, a következő módon
kell eljárni:
Betegségre
gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába.
A
napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le
kell fektetni, felügyeletét el kell látni
Szükség
esetén azonnal orvoshoz kell vinni.
Gondoskodni
kell a szülők mielőbbi értesítéséről.
XI.
INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK
1.
A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő
nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a
feltételek javítása állandó feladat a vonatkozó jogszabályok
alapján.
2.
Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott
feladata, hogy
a
rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük
megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és
ezek
elsajátításáról meggyőződjék, továbbá
ha
észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye
fennáll, a szükséges intézkedéseket azonnal megtegye,
a
gyermekcsoport állandó óvodapedagógusi felügyelete
3.
Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és
egyéb esetekben szükség szerint – a gyermekek életkorának
megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük
védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az
elvárható és a tilos magatartásformát.
A
gyermek óvodai életével kapcsolatos szervezési feladatokat, a
csoport szokásrendszerének kialakítását és betartását oly
módon kell ellátni, hogy azok a baleset-megelőzést szolgálják.
4.
Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat
vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a
játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést,
feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és
a játékszert, a szerint alkalmazni a gyermekek biztonsága
érdekében.
5.
Ha gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus
kötelessége az elsősegélynyújtás. Tájékoztatni kell az
óvodavezetőt a gyermek kisebb sérüléséről is. Bármilyen
veszélyforrás észlelése esetén a gyermekcsoportot biztonságba
kell helyezni, majd azonnal értesíteni kell az óvodavezetőt. A
gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési
kötelezettséget jogszabály szerint kell teljesíteni.
6.
Az udvari játékok feleljenek meg a játszótéri eszközök
biztonságáról szóló 78 / 2003. (XI. 27.) GKM
rendeletnek.
XII.
RENDKÍVÜLI ESEMÉNY,
BOMBARIADÓ
ESETÉN SZÜKSÉGES TEENDŐK
1.
Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt
rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az
óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó
értesítéséről.
2.
Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedhet. Akadályoztatás
esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell
eljárni.
3.
A bombariadóról és a hozott intézkedésekről az óvodavezető
rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.
4.
Bombariadó esetén a veszélyt észlelő személy értesíti az
óvoda vezetőjét, aki riasztja az óvodában tartózkodó
gyermekeket , felnőtteket és megkezdődik a gyermekek biztonságba
helyezése az ajtókon át az udvarra, majd onnan a Hold u.-ba. A
felszólításra minden óvodában tartózkodó személynek fel kell
készülnie a menekülésre, a gyermekek mentésére.
A
veszélyt az óvoda vezetője azonnal jelzi a Tűzoltóság felé az
intézmény pontos nevének és címének megadásával, a veszély
jelzésével, ezzel egyidejűleg jelentési kötelezettsége van a
fenntartó és a rendőrség felé is.
Az
intézményben biztosítani kell a tűzoltóság vonulására és
működésére szolgáló utak közlekedésre alkalmasságát.
Az
épületben és az óvoda udvarán a menekülésre és a mentésre
számításba vett útvonalakat leszűkíteni nem szabad, a gyors
biztonságos menekülést ezzel is segíthetjük.
A
nyílászáró szerkezeteket, amíg a helységben emberek
tartózkodnak , lezárni tilos!
XIII.
A MŰKÖDÉS RENDJÉT MEGHATÁROZÓ
DOKUMENTUMOK,
ÉS AZOK NYILVÁNOSSÁGA
1.
Az óvoda törvényes működését az alábbi – a hatályos
jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák
meg:
Alapító
Okirat
Helyi
Nevelési Program
Éves
munkaterv
Szervezeti
és Működési Szabályzat és mellékletei
2.
Tájékoztatás a nevelési programról, az SZMSZ-ről, a
házirendről, a minőségirányítási programról; a dokumentumok
nyilvánosságáról
2.
1.
Az óvoda nevelési programját, SZMSZ-ét, házirendjét,
minőségirányítási programját, egy-egy példányban el kell
helyezni az óvodavezetői irodában. A dokumentumokat a szülők az
óvodavezetővel előre egyeztetett időpontban megtekinthetik.
2.
2.
A dokumentumok tartalmáról tájékoztatás kérhető az
óvodavezetőtől előre egyeztetett időpont szerint.
2.
3.
Tájékoztatás adható a szülői értekezletek alkalmával is az
óvoda dokumentumairól.
2.
4.
A gyermek beiratkozásakor az óvodai házirendet a szülőnek át
kell adni.
MUNKAVÉDELEMRŐL
„Minden
munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és
méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez.”
[Magyarország
Alaptörvénye XVII. cikk (3) bekezdése]
A
munkavédelem célja
a munkát végzők
egészségének, munkavégző képességének megóvása és a
munkakörülmények humanizálása, a munkabalesetek és a
foglalkozással összefüggő megbetegedések megelőzése érdekében.
Munkáltatók
főbb kötelezettségei
Munkáltató
az, aki munkavállalót szervezett munkavégzés keretében
foglalkoztat. Pl. munkaviszonyban, a közfoglalkoztatási,
közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, közérdekű
önkéntes, vagy szervezett társadalmi munkában stb. Az
egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
követelményeinek megvalósítása a munkáltató feladata.
Munkát csak olyan munkakörülmények között és időtartamban
lehet végezni, hogy az a munkavállaló egészségét, testi épségét
ne károsítsa.
A
mást nem foglalkoztatók (önfoglalkoztatók), pl. a munkájukat
kizárólag személyesen végző egyéni vállalkozók, őstermelők,
vagy a szabad szellemi foglalkozásúak munkavégzésére a
munkavédelmi előírások egy része szintén kiterjed.
Gondoskodniuk kell a munkavégzés hatókörében tartózkodók
(járókelő, látogató, szolgáltatást igénybe vevő stb.)
védelméről. Károkozás, baleset, egészségkárosodás esetén
viszont a felelősség legtöbb esetben ilyenkor is a munkavédelmi
szabályokon alapul.
A
munkáltató feladata,
·
a veszélyek elleni védekezés módját meghatározni, tevékenységét
a munkavédelemre vonatkozó szabályok szerint végezni;
·
biztosítani a munkavégzés tárgyi (pl. létesítmény,
munkaeszköz, egyéni védőeszköz), és személyi (pl. létszám,
oktatás, e.ü. alkalmasság, szakképzettség, ismeretek, készség,
jártasság) feltételeit;
· alkalmazni a munkafolyamatra, a
használt anyagokra vonatkozó előírásokat;
· a
munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek
minősített feladatok - szakember általi - ellátásáról
gondoskodni;
· biztosítani az elsősegélynyújtás feltételeit,
mentési tervet készíteni;
· az előírt eljárások elvégzését
biztosítani, pl. üzembe helyezés, felülvizsgálatok,
kockázatértékelés, munkabalesetek és foglalkozási
megbetegedések kivizsgálása;
· a szükséges utasításokat és
tájékoztatást a munkavégzést megelőzően a munkavállalónak
megadni és rendszeresen meggyőződni, hogy a munkakörülmények
megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik,
illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;
· a
munkavédelmi képviselő választás feltételeit biztosítani, és
gondoskodni, hogy a dolgozók/képviselőik részt vehessenek a
munkavédelmi intézkedések megvitatásában.
Munkavállalók
kötelezettségei, jogai
Csak
a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, a munkavédelemre
vonatkozó szabályok, utasítások megtartásával, a munkavédelmi
oktatásnak megfelelően végezhet munkát. A
munkavállalónak a munkáját úgy kell végeznie, hogy az saját
vagy más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse.
A
munkavállaló
legfontosabb kötelességei:
·
a használt munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle
elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően
és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára
meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni;
· az egyéni
védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle
elvárható tisztításáról gondoskodni;
· a munkavégzéshez
előírt ruházatot viselni;
· munkaterületén a fegyelmet, a
rendet és a tisztaságot megtartani;
· a munkája biztonságos
elvégzéséhez szükséges ismereteket elsajátítani és azokat a
munkavégzés során alkalmazni;
· a részére előírt orvosi
vizsgálaton részt venni;
· veszélyt jelentő
rendellenességről, üzemzavarról a munkáltatót azonnal
tájékoztatni, a rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan
megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől;
·
a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni;
·
önkényesen nem kapcsolhatja ki, nem távolíthatja el és nem
alakíthatja át a biztonsági berendezéseket;
· köteles
együttműködni a munkáltatóval, a munkatársaival, illetve a
munkavédelmi és a foglalkozás-egészségügyi szakemberrel.
A
munkavállaló jogosult megkövetelni a munkáltatójától:
·
az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés
feltételeit, a veszélyes tevékenységhez a munkavédelemre
vonatkozó szabályokban előírt védőintézkedések
megvalósítását;
· az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzéshez szükséges ismeretek rendelkezésére
bocsátását, a betanuláshoz való lehetőség biztosítását;
·
a munkavégzéshez munkavédelmi szempontból szükséges
felszerelések, munka- és védőeszközök, az előírt védőital,
valamint tisztálkodó szerek és tisztálkodási lehetőség
biztosítását;
· az egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik
képviseletére képviselő vagy képviselők választását.
A
munkavállalót nem érheti hátrány a munkavégzés
követelményeinek megvalósítása érdekében történő
fellépéséért, és jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal
életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és
súlyosan veszélyeztetné. Ha a munkáltató utasításának
teljesítésével másokat veszélyeztetne közvetlenül és
súlyosan, a teljesítését meg kell tagadnia.
A
munkavédelmi hatóság
Szakmai
irányító szerv a Nemzeti Munkaügyi Hivatal Munkavédelmi és
Munkaügyi Igazgatósága (Budapest), amely meghatározott állami
feladatai mellett ellátja a másodfokú hatósági feladatokat is.
A
munkáltatók ellenőrzését a munkahelyeken a Fővárosi/Megyei
Kormányhivatalok Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási
Szerveinek munkavédelmi felügyelői végzik, akik elsőfokú
hatósági jogkörben járnak el, a munkáltatói kötelezettségek
teljesülését ellenőrzik, kivizsgálják a közérdekű
bejelentéseket, panaszokat.
A
munkavédelmi felügyelők a felügyelőség illetékességi
területén valamennyi munkahelyen – külön engedély nélkül –
ellenőrzést tarthatnak.
(A
munkavédelmi rendelkezés az szmsz-be került a 2012. novemberi
jogszabály változtatásokat követően)
XIV.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1.
Jelen szervezeti és működési szabályzat hatályba lépésével
egyidejűleg érvényét veszti az óvoda korábbi szervezeti és
működési szabályzata.
2.
Amennyiben a szervezeti és működési szabályzat felterjesztésére
nem érkezik válasz, a hatálybalépés napja a felterjesztést
követő 30. nap.
3.
A hatályba lépett szervezeti és működési szabályzatot a
működés biztonsága és zavartalansága érdekében meg kell
ismertetni
az
óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a
nevelőtestületnek, valamint
azokkal,
akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben
használják
helyiségeit.
4.
A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések
megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező,
megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében
intézkedhet.
A
szervezeti és működési szabályzatban foglaltakról a szülőket
is tájékoztatni kell.
Záradék
A
fenti szervezeti és működési szabályzatot a Mary Poppins Óvoda
nevelőtestülete a 2012-11-07. megtartott határozatképes
nevelőtestületi értekezletén 100%-os szavazataránnyal elfogadta.
Ezt a tényt az óvodavezető és az óvodapedagógusok, aláírásukkal
tanúsítják.
Budapest,
2012-09-07
……………………………………. …………………………………
Nyilatkozat
1.
A szülői szervezet képviseletében nyilatkozom arról, hogy az
SZMSZ mellékletét képező adatkezelési szabályzatnak a gyermekek
adataira vonatkozó részéhez egyetértésünket adtuk, valamint az
SZMSZ által meghatározott részekkel kapcsolatban véleményt
nyilvánítottunk.
Budapest,
2012-11-28
………………………………………………