HÁZIREND

Intézmény
neve: MARY POPPINS ÓVODA

OM
azonosító:100505

2013.

TARTALOMJEGYZÉK

A
Házirend jogszabályi háttere
(Óvoda)

A
nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

20/2012.
(VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények
működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

A
házirend hatálya

A
házirend a kihirdetés napján lép hatályba, 2013.
március 29-én,
amikor elhelyezésre kerül az SZMSZ-ben az intézményi dokumentumok
nyilvánosságáról szóló részben meghatározott helyen. Ezzel
egyidejűleg az SZMSZ is hatályba lép.

A
házirend hatálya kiterjed az intézmény valamennyi óvodás
kisgyermekére és szüleikre, továbbá az intézmény valamennyi
alkalmazottjára a székhelyen és a telephelyeken egyaránt.

Kedves
Szülők!

E
belső szabályozó dokumentumunk készítésénél a jogszabályi
elvárásokat, az elmúlt évek gyakorlatára építve az Önök
elvárásait, jogait és kötelezettségeit, valamint gyermekeik
mindenekfelett álló érdekeit vettük figyelembe. Kérjük, hogy az
alábbiakban megfogalmazott házirendet figyelmesen olvassák végig,
és a gyermekek valamint az eredményes együttműködés
érdekében
törekedjenek a benne foglaltak betartására! A házirendünkben
megfogalmazott szabályok az intézményünkbe történő jogszerű
belépéstől az intézmény elhagyásáig terjedő időre, illetve –
évente, a szülőkkel történő megállapodás szerint – a
nevelési időn túl, vagy az intézmény épületén kívül
szervezett programok ideje alatt érvényesek.

Intézményünk
gondozó- nevelő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség
kibontakoztatására, nevelésére és fejlesztésére törekszik. A
gyermekek fejlődését tudatosan tervezett és szervezett nevelési
helyzetek megteremtésével tesszük lehetővé, segítjük elő.
Intézményünk a gyermek első életévétől az iskolába lépésig
a családi nevelés kiegészítőjeként a köznevelési rendszer
szakmailag önálló nevelési intézménye.

Nevelési
alapelveink
között meghatározó:
a
gyermeki jogok és személyiség tisztelete, elfogadása, szeretete
és megbecsülése, mely a gyermekek egyéni képességeinek
kibontakoztatását jelenti.

Intézményünk
a gondozó- nevelőmunka a mindenkor érvényben lévő Köznevelési
törvény, az Óvodai nevelés országos alapprogramja,
a Pedagógiai
program
a Szervezeti
és Működési Szabályzat, valamint
a
Minőségirányítási program szerint
folyik, mely dokumentumok nyilvánosak és az Önök számára
elérhetők a honlapunkon. A működésünket szabályozó
dokumentumainkban foglaltak megvalósításához az intézmény és a
család sokoldalú, bizalomra épülő együttműködése szükséges.

Általános
információk

Az
intézmény neve

Mary
Poppins Óvoda

Az
intézmény székhelye

2000.
Szentendre Hold u.3/b

Az
intézmény feladat-ellátási helye

Pomáz,Szentendre,,Üröm.

Az
intézmény telefonszáma

06-26-313-957

Az
intézményalapító szerve

Az
alapító és a fenntartó, a működtető neve:

Fenntartó:
Mary Poppins Óvodai Alapítvány

Az
intézmény vezetője

Kerner-Bodócsi
Annamária

Az
intézményvezető telefonszáma

06-20-9-277-807

Az
óvoda / általános tudnivalók/

Az
intézmény helye a köznevelési rendszerben, a nevelési év rendje

Az
óvodai nevelés szakasza, amely a gyermek hároméves korában
kezdődik, és addig az időpontig tart, ameddig a gyermek a
tankötelezettség teljesítését meg nem kezdi

Az
óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a
felvételétől számított fél éven belül betölti.

2013.01.01-től
hatályba lépő jogszabály alapján a
gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik
életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé
válik.

Az
a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja,
további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban,
és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség
teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik.

Ha
a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban
eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság
véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor
előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

A
tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába
lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A
gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit
az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló
kormányrendelet határozza meg.

Az
óvoda a tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével
kapcsolatban

a) amennyiben
a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget,
ezt igazolja,

b) dönt
a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai
nevelésben való további részvételéről,

c) szakértői
bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez
szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha

ca) a
gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége egyértelműen
nem dönthető el a gyermek fejlődésének nyomon követéséről
szóló óvodai dokumentumok alapján,

cc) a
szülő nem ért egyet az a) pont
szerint kiállított óvodai igazolással vagy a b) pont
szerinti döntéssel, vagy

d) szakértői
bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez
szükséges fejlettségének megállapítása céljából annak
eldöntésére, hogy az augusztus 31-ig a hetedik életévét
betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai nevelésben.

A
gyermeke iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének
megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői
bizottsági vizsgálatot.

Az
iskola igazgatója a gyermek iskolába lépéshez szükséges
fejlettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság
vizsgálatát kezdeményezheti, ha

a)
a szülő nem ért egyet a kiállított óvodai igazolással vagy
döntéssel, és arról az iskola igazgatója tudomást szerez,
feltéve hogy a kérdésben a szakértői bizottság korábban nem
hozott döntést,

b)
szükséges
a gyermek sajátos iskolai nevelésben-oktatásban való
részvételéről dönteni és arra az óvoda javaslatot tesz, vagy a
szülő kéri, és e kérdésben a szakértői bizottság korábban
nem hozott döntést.

Az
óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai
életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik, oly
módon, hogy a teljes nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel
minden csoportban óvodapedagógus foglalkozik, óvodapedagógusonként
napi egy-egy, csoportonként összesen napi két óra átfedési
idővel.

A
nevelési év minden év szeptember 1-től, a következő év
augusztus 31.-ig, tartó időszak

Az
óvoda napi nyitva tartási rendje

Az
intézmény hétfőtől-péntekig az e tárgykörben kibocsátott és
mindenkor hatályos fenntartói határozatnak megfelelően tart
nyitva.

Nyitva
tartás: Hétfőtől-Péntekig: 7.30.-17.30.

Nevelés
nélküli munkanap

Az
óvodai nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az
öt napot nem haladhatja meg. 

Az
óvoda a nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal
megelőzően a szülőket tájékoztatni kell.

Nevelés
nélküli munkanapon az intézmény ügyeleti ellátást biztosít
(min.5 fő esetén), melyet előzetesen igényelni kell.

A
nyári zárva tartás rendje

Az
óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február
tizenötödikéig a szülőket tájékoztatni kell.

A
zárva tartás időtartama Augusztus 1- 31.-ig

Az
óvodai felvétel és átvétel eljárásrendje

A
fenntartó által kijelölt beíratási napokon kívül eső időben,
a szülő (gondviselő), az óvodában, az óvodavezetőnél
igényelheti gyermeke óvodai felvételét

Az
óvodába a gyermek – a Köznevelési Törvényben foglalt
kivétellel - harmadik életévének betöltése után vehető fel.

A
felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a
jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az
óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a
felvételre.

Az
óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők
és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az
óvodavezető dönt.

Az
óvoda vezetője az óvodai felvételi, átvételi kérelem
elbírálásáról, a döntést megalapozó indokolással, a
fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással értesíti a szülőt,
továbbá az óvodai nevelésre kötelezett gyermek felvétele,
átvétele esetén indokolás nélkül értesíti az előző óvoda
vezetőjét is.

Az
intézmény a gyermekkel kapcsolatos döntéseit - jogszabályban
meghatározott esetben és formában - írásban közli a szülővel.

Az
óvoda döntése, intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása
(a továbbiakban együtt: döntés) ellen a szülő - a közléstől,
ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt
napon belül - a gyermek érdekében eljárást indíthat

A
fenntartó jár el, és hoz másodfokú döntést

a) a
jogszabálysértésre hivatkozással benyújtott kérelem, továbbá

b) az
óvodai felvétellel és az óvodából való kizárással
kapcsolatban érdeksérelemre hivatkozással benyújtott kérelem
tekintetében.

Az
óvodába felvett gyermeket az óvoda nyilvántartja.

Ha
a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó
óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata.

Az
óvoda törli az óvodába felvettek nyilvántartásából azt a
napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermeket,
aki az óvodakötelezettségét
külföldön teljesíti, és erről a beiratkozás idejének utolsó
határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíti a
gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint
illetékes jegyzőt.

Az
óvoda vezetője értesíti a gyermek lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat
jegyzőjét, ha olyan gyermeket vett fel vagy vett át, akinek
lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye nem a
nevelési-oktatási intézmény felvételi körzetében van.

7.Az
óvodai beíratáshoz szükséges okmányok

A
gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére
kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági
igazolvány

A
szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági
igazolványa

A
gyermek születési anyakönyvi kivonata

A
gyermek oltási könyve

A
gyermek taj kártyája

A
gyermek óvodaérettségét igazoló orvosi igazolás

8.Kötelező
óvodai nevelés

a.,
2013.dec.31.-ig a gyermek abban az évben,amelyben az ötödik
életévét betölti a nevelési év kezdő napjától napi 4 órát
köteles óvodai nevelésben részt venni

b.,

2014
jan.01.-től a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31.napjáig
a harmadik életévét betölti,a nevelési év kezdő napjától
legalább napi négy órában óvodai foglalkozásokon köteles részt
venni.

A
jegyző a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő
egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az
ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai
nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi
körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete
indokolja.

A
kötelező óvodai nevelés fejlesztő nevelésben is teljesíthető.

Az
óvodai jogviszony megszűnése

Az
óvodai elhelyezés a szülő kérelmére, másik óvodába történő
átvétellel megszűnik.

A
gyermek óvodai jogviszonyának megszűnéséről az óvoda írásban
értesíti a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában
tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat
jegyzőjét.

Ha
az óvodai jogviszony megszűnik, a gyermek adatait a jogviszony
megszűnésével egyidejűleg az óvoda nyilvántartásából törölni
kell.

10.Gyermekek
nevelése az óvodában

Az
óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők
gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül behozhassák
és hazavihessék.

11.A
gyermek érkezése és távozása

A
gyermekeknek a nyitás kezdetétől folyamatosan, de lehetőség
szerint a csoportok heti
és
napirendének
zavartalansága, valamint nevelőmunkánk eredményessége érdekében
8:30- óráig célszerű beérkezniük saját csoportjaikba.

A
szülők gyermekeiket a nyitvatartási idő alatt behozhatják és
hazavihetik, ha az óvodai tevékenység zavarása nélkül a
következő szabályok betartása és tiszteletben tartása mellett
teszik:

Kérjük,
hogy gyermekeiket minden esetben kísérjék be az óvodába és
adják át az óvodapedagógusnak, távozáskor pedig szintén az
óvodapedagógustól kérjék ki.

Az
óvoda kapuján vagy bejárati ajtaján gyermekeiket egyedül ne
engedjék be és ki sem az udvarra sem..

A
gyermeket az óvodából a szülő, illetve csak az általa
megbízott személyek kérhetik ki. A megbízásról a szülő,
illetve az általa megbízott személy köteles az óvónőket
értesíteni.

A
szülő írásos engedélye szükséges ahhoz, hogy az
óvodapedagógusok a gyermeket 10. életévét betöltött
testvérrel vagy számukra idegennel haza engedjék. Az írásos
engedélyt a szülőnek kell átadni az óvónőnek.

Válás
esetén a bírósági vagy gyámhivatali hatósági határozatban
foglaltak szerint köteles az óvoda a gyermeket kiadni. Határozat
hiányában az óvoda köteles mindkét szülő számára a szülői
jogoknak megfelelően eljárni.

Az
óvoda nyitvatartási idejét meghaladóan- egy óra időtartamig

Amennyiben
a szülőt (gondviselőt) az óvoda dolgozója telefonon nem éri el
és a szülő (gondviselő), bármilyen okból nem viszi el
gyermekét,a gyermek felügyeletét biztosító óvodapedagógus,az
illetékes Rendőrkapitányság ügyletét értesíti.

Az
óvodás korú gyermekek a teljes nyitva tartás idejében jogosultak
az óvodában tartózkodni. De az egészséges személyiség
fejlődéshez nem ajánlott a napi 8 órán túl nyúló óvodai
tartózkodás.

A
gyermek érkezésekor és távozásakor a szülő, hozzátartozó a
gyermek öltöztetéséhez szükséges helyiségeket
rendeltetésszerűen használhatja.

A
nyitva tartási időn túl, az óvodában maradt gyermekek
elhelyezése:

A
szülő (gondviselő) köteles gyermekét az óvoda nyitva tartási
idején belül, legkésőbb a zárás kezdetének időpontjáig
elvinni.

Az
óvoda nyitvatartási idejét meghaladóan, - egy óra időtartamig,
- a gyermek felügyeletét az óvodában óvodapedagógus és dajka
együttesen biztosítja.

Amennyiben
a szülőt (gondviselőt) az óvoda dolgozója telefonon nem éri el
és a szülő (gondviselő), bármilyen okból nem viszi el
gyermekét, a gyermek felügyeletét biztosító óvodapedagógus, az
illetékes Rendőrkapitányság ügyeletét értesíti.

12.A
gyermek az óvodában

A
gyermekek kötelessége

az
intézményes nevelésben részt venni, tankötelezettségét
teljesíteni.

A
tankötelezettség kezdetéről

az
óvoda vezetője,

ha
a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat
alapján a szakértői bizottság,

az
óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az
iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt.

óvja
saját és társai testi épségét, egészségét.


a
szülő hozzájárulása esetén részt vegyen egészségügyi
szűrővizsgálaton,

elsajátítsa
és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő
ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét
ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát,
társait, vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet
vagy balesetet észlelt,

hogy
betartsa az óvoda helyiségei és az óvodához tartozó területek
használati rendjét

megőrizze,
illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje az óvodában
használt játékokat és eszközöket, óvja az óvoda
létesítményeit és eszközeit.

hogy
az óvoda valamennyi dolgozója és óvodástársai emberi
méltóságát és jogait tiszteletben tartsa.

A
gyermek joga hogy…

az
óvodában biztonságban és egészséges környezetben neveljék:
óvodai életrendjét pihenő idő, szabad idő, megfelelő
testmozgás beépítésével, étkezési lehetőség biztosításával
életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.

személyiségét,
emberi méltóságát, és jogait tiszteletben kell tartani, és
számára fizikai és lelki erőszakkal szemben védelmet kell
biztosítani.

személyiségi
jogait, cselekvési szabadságát és magánéletéhez való jogát
az óvoda tiszteletben tartsa, ez a joggyakorlás azonban nem
korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében.

képességeinek,
érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben
részesüljön.

adottságának
megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesüljön, illetve

az
óvoda vagy szülei közbenjárásával - pedagógiai szakszolgálat
segítségért forduljon.

rendszeres
egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön

13.
A gyermekek öltöztetése (ruházata)

A
gyermek öltöztetése, ruházatának biztosítása a szülők
(gondviselők) feladata, oly módon, hogy az, az egészségügyi és
kényelmi szempontoknak és a különböző sportfoglalkozásoknak
megfeleljen.

14.
A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére
vonatkozó rendelkezések

A
gyermekek napi négyszeri étkezésének megszervezése, és
biztosítása (szülői igénynek megfelelően) az óvoda feladata.

Az
étkezések:

reggeli

tízórai

ebéd

uzsonna

A
térítési és étkezési térítési díjak befizetése minden
hónapban az óvoda épületében az előzetesen kijelölt napon és
helyen, a fenntartó által meghatározottak alapján és
meghatározott időn belül az óvoda által meghatározott
időpontban történik.

A
térítési és étkezési térítési díjakkal kapcsolatos
észrevételeket az óvoda vezetőjével, vagy az általa megbízott
személlyel lehet egyeztetni.

15.A
gyermekekre vonatkozó védő – óvó intézkedések

melyeket
a gyermekeknek az óvodában történő tartózkodás során be kell
tartaniuk:

Gyermekeinkkel
az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó
előírásokat, a tevékenységeikkel együtt járó
veszélyforrásokat, a tilos és az elvárható magatartásformát az
óvodai nevelési év megkezdésekor, illetve szükség szerint
(kirándulások és egyéb programok, új gyermek érkezését
követően, udvarra menetel előtt, stb.) életkoruknak és
fejlettségi szintjüknek megfelelően ismertetjük, melynek tényét
és tartalmát a csoportnaplókban dokumentáljuk. Kérjük
a szülőket a szabályok közös foganatosítására és
betartatására:

A
gyermekek egészsége érdekében a gyermekek által betartandó
előírások:

étkezés
utáni fogmosás saját fogmosó felszereléssel

étkezés
előtti, WC használat utáni kézmosás

saját
törölköző használata

a
WC rendeltetésszerű használata

étkezéseknél
a szükséges mennyiségű étel elfogyasztása

szomjúság
csillapítására nem csak az étkezéshez felszolgált ital,
illetve ivóvíz fogyasztása

ebéd
utáni ágyon pihenés, alvás

friss
levegőn történő mozgásban való aktív részvétel

cukor
és egyéb édességet a gyermek nem hozhat be az óvodába csak
kivételes esetben, ha erre külön engedélyt kapott

a
csoportszobába váltócipőben léphet be

A
gyermekek testi épsége érdekében a gyermekek által betartandó
előírások:

a
helyiségek és az udvar rendjének betartása

a
játékok, evőeszközök rendeltetésszerű használata

az
orrnyílásba és szájba idegen anyagokat nem vihet be

alvásidőben
csak az óvónő által engedélyezett tárgyat tarthatja magánál

a
csoportszobából csak engedéllyel a szülő vagy kísérő
felügyelete mellett léphet az engedélyezett helyiségbe

az
udvaron tartózkodás során csak a játszórészen tartózkodhat

az
épületből csak a szülővel (törvényes képviselővel) léphet
ki, miután bejelentette az óvónőnek, s csak akkor, ha az óvó a
bejelentést tudomásul vette

társát
vagy társai játékát nem zavarhatja

társai
testi épségét nem veszélyeztetheti,
fizikai
bántalmazást és lelki terrort, fenyegetést nem alkalmazhat

Kérjük,
hogy:

Érkezéskor
a szülők személyesen adják át gyermekeiket a vele foglalkozó
óvónőnek, illetve ugyanilyen módon jelezzék távozási
szándékukat. Felelősséget csak ebben az esetben tudunk vállalni.

A
gyermekek védelme érdekében a bejárati kapu zárának használata
valamennyi dolgozó és szülő feladata.

Gyermekeik
védelme érdekében ne tanítsák meg a bejárati ajtó/kapu
nyitásának/zárásának módját!

A
gyermekeket szüleik, vagy az általuk (írásban) meghatalmazott
nagykorú személy viheti el az óvodából. Tíz éven felüli, de
kiskorú gyermek testvérét csak abban az esetben viheti el az
óvodából, ha a szülő ezt írásban kéri.

A
balesetek megelőzése érdekében kérjük, hogy gyermekeik ne
viseljenek a mindennapokban ékszert, vagy olyan ruhadarabot, amely
balesetveszélyes helyzeteket teremthet.

Az
óvoda működése során az illetékes szakhatóságok (ÁNTSZ,
munkavédelmi szakhatóság, tűzvédelmi szakhatóság) által
meghatározott szabályokat be kell tartani.

Az
óvodában bekövetkezett rendkívüli esemény (tűz és bombariadó,
természeti katasztrófa, terror-támadás) esetén a gyermekek
elvárható magatartási, viselkedési szabálya:

a
rendkívüli eseménynél használt jelzés hallatára a gyermekek
kötelesek az őket ellátó felnőttek utasításait maradéktalanul
végrehajtani, képességeikhez mérten a lehető legrövidebb idő
alatt teljesíteni.

Baleset,
tűz és bombariadó esetén a tűzriadó tervben meghatározott
menekülési útvonalon hagyják el a gyerekek és a felnőttek az
intézmény épületét.

Az
intézmény dolgozóira vonatkozó védő – óvó előírásokat az
SZMSZ tartalmazza.

Az
óvodába járó minden gyermeknek és szüleiknek feladatát képezi
az ide vonatkozó szabályok betartása:

A
gyermek
felnőtt felügyelete nélkül nem lehet,
így ha
a szülő az óvodában gyermekét a pedagógustól átvette, a
továbbiakban, teljes felelősséggel felel annak testi épségéért,
abban az esetben, ha még az óvoda területén belül tartózkodik.

Az
óvoda csak megfelelőségi
jellel ellátott játékokat vásárolhat,
ezért kérjük, hogy otthonról is csak ilyen játékokat hozzanak
be gyermekeik.

A
szülők, pedagógusok feladata a gyermekbalesetek megelőzésében

A
szülő gyermekét átöltöztetés után az óvónőnek adja át.

A
gyermek egyedül nem jöhet az óvodába, még a kaputól sem.

Délutáni
udvari élet esetén kérjük, hogy a szülő menjen oda a
pedagógushoz, vegye át gyermekét, és csak ezután távozzanak el
az óvodából.

Az
óvodai élet során a gyermekek csak felnőtt kísérettel mehetnek
az udvarra, illetve a mosdóba, ahol szintén felnőtt felügyeletet
kell biztosítani.

Kérjük,
a szülőket, hogy a balesetek elkerülése érdekében gyermekük
átvétele után az óvoda udvarát játszótéri tevékenységre ne
használják.

Ha
a szülő olyan használati eszközt, játékot, berendezési
tárgyat észlel az óvodában, amely megrongálódott, vagy
balesetveszélyt hordoz, kérjük hogy azonnal jelezze az óvoda,
illetve adott esetben a telephelyóvoda vezetőjének.

Kérjük
a szülők munkahelyi és lakáscímét, valamint telefonszámát,
annak változásait szíveskedjenek bejelenteni a csoportos
óvodapedagógusoknak, hogy baleset, vagy betegség estén azonnal
értesíteni tudjuk Önöket.

Baleset
esetén Önökkel egy időben azonnal értesítjük az óvoda
orvosát, vagy szükség
szerint a mentőket.

16.Távollét
az óvodából

A
beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem
látogathatja az intézményt.

Ha
a pedagógus megítélése szerint a gyermek beteg, gondoskodik a
többi gyermektől való elkülönítéséről, és a lehető
legrövidebb időn belül értesíti a gyermek szüleit.

Azt,
hogy a gyermek, ismét egészséges és látogathatja a
nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon,
orvosnak kell igazolnia.

Az
igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett
távollét pontos időtartamát is.

Ha
a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását
igazolnia kell.

A
mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha

a) a
szülő előzetesen bejelentette az óvodapedagógusnak, hogy
gyermekét nem viszi el az óvodába,

b) a
szülő írásbeli kérelmére engedélyt kapott a távolmaradásra,

c) a
gyermek beteg volt, és azt igazolja,

d) a
gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem
tudott kötelezettségének eleget tenni.

Ha
a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan.

Ha
a gyermek a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése alapján
vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben
igazolatlanul tíz napnál többet mulaszt, továbbá az óvoda
vezetője a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök
ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és
illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben
foglaltakkal összhangban - óvodás gyermek esetében az annak
tényleges tartózkodási helye szerint illetékes általános
szabálysértési hatóságot és a jegyzőt értesíti.

Az
értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda
bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben
a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a
gyermek érdekeit szolgáló feladatokat

A
szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a
szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi
II. törvény 247. § c) pontja
szerinti szabálysértési tényállás megvalósulásához szükséges
mulasztás mértéke a közoktatási törvény 24. § (3) bekezdése
alapján (A
gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a
nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai
nevelésben részt venni.)
óvodai nevelésben részt vevő gyermek esetén tizenegy nap.

17.A
gyermekek fejlettségének értékelése

Az
óvoda az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi
és írásban rögzíti.

Az
óvodás gyermek fejlődéséről a szülőt folyamatosan
tájékoztatni kell.

Ha
a gyermeket nevelő óvodapedagógus a gyermek iskolába lépéshez
szükséges fejlettségének elérése érdekében indokoltnak
tartja, az óvoda vezetője tájékoztatja a szülőt az Nkt. 72. §
(1) bekezdés a) pontjában
foglalt kötelességekről, továbbá a kötelességek nem megfelelő
teljesítéséből eredő következményekről, valamint az Nkt. 72.
§ (4) bekezdésében foglalt jogokról.

Amennyiben
a szülő az óvoda döntésében foglaltaknak önként nem tesz
eleget, az óvoda vezetője az Nkt. 72. § (1) bekezdés a) pontjában,
valamint (4) bekezdésében foglaltak alapján a szülői egyet nem
értést alátámasztó nyilatkozat megküldésével értesíti a
gyermek lakóhelye szerint illetékes kormányhivatalt.

„A
nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

72.
§ (1)
A szülő kötelessége, hogy

a) gondoskodjon
gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez
szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse
kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható
segítséget, együttműködve az intézménnyel, figyelemmel kísérje
gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét,

b) biztosítsa
gyermeke óvodai nevelésben való részvételét, továbbá
tankötelezettségének teljesítését,

c) tiszteletben
tartsa az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai,
alkalmazottai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet
tanúsítson irántuk.

(2)
A szülő gyermeke adottságainak, képességeinek, érdeklődésének
megfelelően, saját vallási, világnézeti meggyőződésére,
nemzetiségi hovatartozására tekintettel szabadon választhat
óvodát, iskolát, kollégiumot. A gyermek - ha nem cselekvőképtelen
- tizennegyedik életévének betöltésétől a szülő ezt a jogát
gyermekével közösen gyakorolhatja.

(3)
A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az
a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához - a gyermekek
védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben
meghatározottak szerint - anyagi támogatást kapjon.

(4)⁸³ A
szülő joga, hogy gyermeke neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai
szakszolgálat intézményét. A szülő kötelessége, hogy
gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá
biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi
vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét,
ha a tanulóval foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a
nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében foglalt
kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a kormányhivatal
kötelezi a szülőt kötelezettségének betartására.”

Az
óvoda a gyermek értelmi, beszéd-, hallás-, látás-,
mozgásfejlődésének eredményét - szükség szerint, de legalább
félévenként - rögzíti. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését
szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat.

Intézményünk
a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló „DIFER” rendszerrel
dolgozik.

A
kondicionális képesség mérésére a Gergely Ildikó MINIFITT
mérést használjuk.

18.Szülők
az óvodában

A
szülőkkel való közös nevelési elvek kialakítása

Az
óvodánkba járó gyermekeket arra neveljük, hogy tanulják meg
tisztelni a felnőtteket, szeressék és fogadják el társaik
egyéniségét, másságát, tudják kifejezni magukat, de legyenek
képesek alkalmazkodni is. Az esetleges konfliktusokat a durvaságot
mellőzve, erőszakmentesen oldják meg.

Ezen
törekvésünk sikerének érdekében kérjük a szülőket, hogy
otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben. Például
mellőzzék gyermek előtt az indulatos, negatív megjegyzéseket
mások gyermekére, annak származására, az óvodára, az ott
dolgozó felnőttekre, és kerüljék gyermekeik verekedésre való
biztatását még abban az esetben is, ha előző nap az Önök
gyermekét érte sérelem.

Együttműködés:

Annak
érdekében, hogy gyermekeiket a nekik legmegfelelőbb módszer
szerint neveljük, szükség
van igazi együttműködésre,
nyitottságra, és őszinteségre. Komolyabb probléma, konfliktus,
vagy ellentét esetén mindenképpen keressék fel az
óvodapedagógust, illetve szükség szerint a telephely óvodavezetőt
vagy az óvodaigazgatót, és velük közösen próbálják megoldani
a konkrét helyzetet. A szülőknek lehetőségük van rá – és mi
pedagógusok igényeljük is -, hogy az óvodában folyó pedagógiai
munka kialakításában a megfelelő fórumokon aktívan részt
vegyenek, ötleteikkel segítsék elő a közös gondolkodást. Ennek
érdekében óvodánkban…

A
szülők joga különösen, hogy:

megismerje
az óvoda pedagógiai programját, házirendjét, és tájékoztatást
kapjon az abban foglaltakról,

gyermeke
fejlődéséről, magaviseletéről, rendszeresen részletes és
érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget
kapjon,

gyermeke
neveléséhez igénybe vegye a pedagógiai szakszolgálat
intézményét

kezdeményezze
szülői szervezet vagy óvodaszék létrehozását, és annak
munkájában, továbbá a szülői képviselők megválasztásában,
mint választó és mint megválasztható személy részt vegyen,

írásbeli
javaslatát az óvoda igazgatója, a nevelőtestület, a Szülők
Közössége, az óvodapedagógus megvizsgálja, és arra a
megkereséstől számított tizenöt napon belül, a Szülők
Közösségétől legkésőbb a tizenötödik napot követő első
ülésen érdemi választ kapjon,

az
óvodaigazgató / telephelyvezető, vagy az óvodapedagógus
hozzájárulásával a nap bármely szakában részt vegyen a
foglalkozásokon,

az
óvoda által meghatározott feltételek mellett kérje
a nem kötelező szolgáltatások megszervezését,


a
szülők közösségének tagjaként meghatározza azt a legmagasabb
összeget, amelyet a fenntartó által megállapított ellátási
díjon
felüli szolgáltatások körébe tartozó program megvalósításánál
nem lehet túllépni,

a
gyermekek
nagyobb csoportját
érintő
bármely kérdésben tájékoztatást kérhet
az óvodavezetőtől, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor
képviselője tanácskozási
joggal részt vehet a
nevelőtestület értekezletein.

halmozottan
hátrányos helyzetű gyermek szülőjeként gyermeke óvodába
járatásához - a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint -
anyagi támogatást kapjon

személyesen
vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint
- részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában,

az
oktatási jogok biztosához forduljon.

A
szülő kötelessége, hogy

gondoskodjon
gyermeke értelmi, testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez
szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse
kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható
segítséget, együttműködve az óvodával, figyelemmel kísérje
gyermeke fejlődését,

rendszeres
kapcsolatot tartson a gyermekével foglalkozó óvodapedagógusokkal,

három
éves kortól biztosítsa gyermeke óvodai nevelésben való
részvételét, továbbá öt éves kortól tankötelezettségének
teljesítését,

tiszteletben
tartsa az óvoda pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát
és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk.

elősegítse
gyermekének a közösségbe való beilleszkedését, az óvoda
rendjének, a közösségi élet magatartási szabályainak
elsajátítatását,

megtegye
a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése
érdekében,

gyermekével
megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa
gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi
vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét,
ha a gyermekével foglalkozó óvodapedagógusok kezdeményezésére,
a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Ha az e bekezdésében
foglalt kötelezettségének a szülő nem tesz eleget, a
kormányhivatal kötelezi a szülőt kötelezettségének
betartására.

E
kötelességek megvalósítását segítő fórumaink:

Szülői
értekezletek, előadások, esetmegbeszélések.

Játszódélutánok,
nyílt napok, közös rendezvények.

Az
óvónőkkel történő rövid, esetenkénti megbeszélés,
problémafeltáró, elemző segítségadás

Családi
beszélgetés: Fogadóórák

A
gyermekek évi két alkalommal történő értékelésének
(erősségek és fejlesztendő területek) megbeszélése

Partneri
elégedettség mérés 2 évente.

Kapcsolattartás:

Kérjük
Önöket, hogy gyermekükkel kapcsolatos,esetleg magánjellegű
beszélgetésekre az
óvodapedagógusok figyelmét munkája közben hosszabb időre ne
vonják el a gyerekcsoporttól, mert
ez könnyen balesetet idézhet elő, és zavarhatja a nevelés
folyamatát. Gyermekükkel kapcsolatosan információt csak a saját
óvodapedagógusaiktól vagy az óvodavezetőtől kérjenek.

19.
Helységek, berendezések használati rendje

Az
óvoda helyiségeit, berendezési és felszerelési tárgyait
nyitvatartási időben az óvodába felvett gyermekek használhatják.

A
csoportszobákban szülők, vendégek, hozzátartozók csoportosan
csak kizárólag az engedélyezett alkalmakkor tartózkodhatnak (pl.
nyílt nap, ünnepélyek, fogadó órák, értekezletek,
játszódélutánok, stb.).

Igény
szerint - az óvodapedagógusok egyetértésével és a csoport
zavarása nélkül - a szülők a nap bármely szakában
bekapcsolódhatnak gyermekek óvodai életébe, tevékenységeikbe. A
gyermekek és a szülők csoportszobában történő
benntartózkodásához váltócipő, vagy (szülők esetében)
lábzsák használata szükséges.

Az
óvoda helységeit - kivéve a pedagógiai program szerint szervezett
ünnepeket és egyéb rendezvényeket - más, nem nevelési célra
átengedni kizárólag a gyermekek távollétében, az óvodaigazgató,
valamint a fenntartó képviselőjének engedélyével lehet. A
helységek tisztaságának fenntartása, a berendezési tárgyak
épségének megőrzése az óvodai dolgozók, szülők és
gyermekeik számára egyaránt kötelezettség és elvárás.

Az
óvoda helységeinek - szülők által történő -
használhatóságának rendje

Pedagógiai
programunk küldetésének megfelelve munkánk fontos eleme a hozzánk
járó gyermekek szüleinek, családtagjainak bevonása az óvoda
életébe, illetve a szülők segítő támogatása nevelési és
egyéb vonatkozásokban.

A
higiénés szokásokat és szabályokat betartva a szülők az
intézmény alábbi helyiségeit használhatják:

A
csoportok foglalkoztató termei a rendelkezésre álló cipővédő
lábzsákok, vagy otthonról hozott váltócipő használatával

Az
óvoda udvara.

20.A
szabályozható jogok érvényesítésének eljárásrendje

Az
óvodavezető felelős:

Az
óvoda minden intézményegységében a gyermeki jogok
érvényesülésének ellenőrzéséért, jogsérelem esetén a
megfelelő intézkedések meghozataláért,

a
gyermeki jogok érvényesülésének féléves és nevelési év
végi nevelési értekezleten történő értékeléséért, a
szülői közösség azon jogának érvényesüléséért, hogy a
gyermeki jogok érvényesülésének megfigyelésével kapcsolatos
észrevételeiket a nevelőtestületi értekezleten előterjesszék
és a fenntartóhoz továbbítsák.

A
rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesülés
joggyakorlásának eljárásrendje:

Az
intézmény a nevelési év kezdetekor írásban kéri a szülő
hozzájárulását rendszeres egészségügyi felügyelet ellátása
körébe tartozó orvosi vizsgálatok gyermekén történő
lefolytatásához. A szülői hozzájárulást az óvodai
csoportnaplóban lefűzve kezeli. A vizsgálat időpontjáról 7
nappal a vizsgálatot megelőzően értesíti a szülőt.

Az
óvoda egészségvédelmi szabályai

Csoport
és egyéb foglalkoztató szobában szülő csak cipővédő
használatával vagy váltócipőben tartózkodhat.

A
táplálkozással kapcsolatos egészségvédelem

A
közétkeztetéssel kapcsolatos rendelkezések szerint, az óvodába
házilag készített ételt behozni és azt a gyermekeknek feltálalni
orvosi javaslatra az óvodaigazgató engedélyével lehet.

A
gyermekek névnapi és születésnapi köszöntését gyümölcsök,
esetleg a kereskedelemben kapható, bevizsgált aprósütemények
felhasználásával ajánlott megszervezni. Az óvodában csokoládét,
édességeket, üdítőket, szörpöket az ünnepi alkalmak
kivételével behozni nem szabad. A
túlzott cukorka és cukros üdítők fogyasztását kerülni
ajánljuk.

Orvosi
ellátás

Az
iskolai egészségügyi vizsgálatokat az óvodások egészségügyi
ellátását biztosító évenkénti vizsgálatok keretében végzi
el a gyermekorvos, fogorvos és a védőnő.

A
vizsgálatokon való részvételt – a szülők előzetes
hozzájárulását beszerezve - minden gyermek számára biztosítani
kell.

A
rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

Az
óvodába járó gyerekek intézményen belüli egészségügyi
gondozását a fenntartó által kijelölt orvos és védőnő látja
el.

Az
óvoda orvosa (nevét a mindenkori munkaterv tartalmazza) évente
minimum 2x vizsgálja a gyerekeket, ha szükséges szakorvosi
rendelőbe irányít.

A
védőnő havi rendszerességgel, illetve szükség és igény
szerint látogatja az óvodát, vezeti ez egészségügyi
törzskönyveket, tetvességi vizsgálatot végez, figyelemmel
kíséri a védőoltások meglétét.

Szakorvos
végez évente fogorvosi, szemészeti és hallásvizsgálati
szűrést.

Egyéb
rendelkezések

A
konyhákban és mosdóhelyiségekben - egészségügyi szempontból
- csak az óvoda dolgozói tartózkodhatnak!

A
gyermekeket felügyelet nélkül hagyni szigorúan tilos!

Az
óvoda épületében és azon kívül 5 méter távolságban
dohányozni tilos!

A
gyermek állapotának, személyes adottságának megfelelő
megkülönböztetett ellátásban részesítés, pedagógiai
szakszolgálathoz fordulás érvényesítésének segítését
szolgáló eljárásrend.

Az
óvoda gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi: értelmi,
beszéd-, hallás-, látás-, mozgásfejlődésének eredményét -
szükség szerint, de legalább félévenként - rögzíti. Rögzíti
továbbá a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket,
megállapításokat, javaslatokat. Az eredmények megítélésében
és az intézkedések meghatározásában a csoportos
óvodapedagógusait szükség szerint a szakszolgálat munkatársai
(logopédus, gyógypedagógus, pszichológus) segítik, annak
érdekében, hogy a gyermek állapotának és személyes adottságának
megfelelő ellátásban részesülhessen.

Szükség
szerint, de legalább fél évenként a tapasztalatokat a csoportos
óvónő megosztja a szülővel.

A
szülő az óvodapedagógusoktól módszertani tanácsot kaphat
ehhez, szakkönyvi segítséget kérhet, esetleg fejlesztő eszközt
kölcsönözhet. A gyermekcsoportban a nap bármely időszakában –
előre egyeztetett időpont szerint – megfigyelheti gyermekét,
vagy együtt tevékenykedhet a gyermekcsoporttal.

c)
Indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat
igénybevételét.

d)
A szakszolgálati javaslat bemutatásától kezdődően a gyermek a
délelőtti időszakban a javaslatban foglaltaknak megfelelő
fejlesztésben részesül.

A
jutalmazó és fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának
elvei

Az
óvodában alkalmazott jutalmazási intézkedések formái

szóbeli
dicséret négyszemközt

szóbeli
dicséret a csoporttársak előtt

szóbeli
dicséret a szülő jelenlétében

Rajzpályázatokon
vagy sportversenyeken nyert oklevelek kifüggesztése a csoportszoba
falára vagy a csoport fali újságra

Az
óvodában alkalmazott fegyelmező intézkedések formái

szóbeli
figyelmeztetés

határozott
tiltás

gyermek
határozott felügyelet alá vonása, azzal a céllal, hogy gondolja
végig tettét, majd megbeszélés

bizonyos
játéktól meghatározott időre való eltiltás

bizonyos
játszótárssal való játéktól meghatározott időre távoltartás

a
szülő jelenlétében történő elbeszélgetés

A
dicsérő és fegyelmező intézkedések elvei

következetesség

rendszeresség;

minden
gyermeknél a személyiségéhez illesztett legeredményesebb formát
kell alkalmazni

közösségi
érdekek szem előtt tartásával a
legeredményesebb
formát kell alkalmazni

21.Fogadó
órák rendje

Az
óvodában dolgozó óvodapedagógusok a szülővel történt előre
egyeztetett időpontban – nyitvatartási időn belül - bármikor,
de legalább havonta egy alkalommal fogadóórát tartanak, kivételt
képez, ha az adott hónapban az óvodai csoport, szülői
értekezletet tart. A fogadóóra időpontját a szülők számára
jól látható helyen ki kell függeszteni.

22.
Záró rendelkezések

A
házirend nyilvános, valamennyi szülő (érdekelt) a tagóvodában
kijelölt helyen megtekintheti.

Az
óvodai beiratkozáskor a házirend egy példányát a szülő
(gondviselő) részére át kell adni.

A
házirendet az intézmény vezetője jogszabályváltozás, vagy
egyéb szükséges ok esetén felülvizsgálja.

A
házirend módosítása, főszabályként a nevelési év megkezdése
előtt történhet.

A
házirend elfogadásakor, illetve annak módosításakor a Szülői
Szervezetnek véleményezési joga van.

A
házirend módosítására akkor kerülhet sor, ha a vonatkozó
jogszabályokban változás áll be, vagy ha a szülők képviselőik
útján javaslatot tesznek, s ezt a nevelőtestület elfogadja, ill.
a nevelőtestület erre javaslatot tesz.

Dátum: ……………………………….

……………………..

intézményvezető

LEGITIMÁCIÓS
ZÁRADÉK

A
…………………
irattárában
.......................iktatási számú jegyzőkönyv található,
mely igazolja, hogy a szülők megismerték és véleményezték a
…………………………
házirendjét.

A
jegyzőkönyvet a Szülői Szervezet nevében és felhatalmazása
alapján írta alá……………………………………….., a
szülői szervezet elnöke.

Kelt:
………………………….…, 2013.. ………………….

…………………………….

Szülői
szervezet elnöke

A
……………………
nevelőtestülete:
…………….. %-os arányban, a 2013.………………………..
…. kelt nevelőtestületi határozata alapján, a …………………
házirendjét
elfogadta.

Kelt:
………………………….…, 2013.. ………………….

…………………………….

intézményvezető

Az
……………………. házirendjét a……………………………………….fenntartó.,
…….. számú határozatával hagyta jóvá.

Kihirdetés
dátuma:

Kelt:……………………..…,
2013.. ………………….

…………………………….

fenntartó